A gyerekszájban az az über cuki, hogy kendőzetlenül őszinte. A felnőttszájban az a kiábrándító, hogy szándékosan gonosz tapintatlanságát próbálja ugyanezen őszinte címszó alatt rád okádni.
"Nem adják ingyen, készülj fel! 💲" - Semmi baj, sokan megcsinálták már előttem is 🙅
"Neked se legyen jobb, mint másnak 😏" - Köszönöm 🙏
"Nem félsz?" - Te félsz?
"Már éppen itt volt az ideje! ⏳" - Jaj igen, már épp meg akartam váltani a sírhelyemet 🕂
"És akkor mi lesz Pabloval? 🐕" - Nem értem a kérdést 🙎
"Nem fog tovább bennmaradni! ⏰" - Tényleg? Te beszéltél vele erről? 😉
"Ott fekszel majd kiszolgáltatottan, szétszakadva 😱" - Nem bánod, ha most elszaladok pisilni?
"Ugye már nem jársz tornázni?Ugye?" - Nem, én 9 hónapja ülök és fekszem egy helyben 💁
"Hmm...szépen kikerekedtél" - Igen, köszönöm szépen 🙏
"UGYE NEM hiányzik a cigi?" - Nem, természetesen nem gondolok sem cigarettára, sem jó fröccsözésekre, hajnalig tartó mulatozásokra meg főleg nem. Hiszen ez mind ördögtől való. Én pedig maga voltam a megtestesült kis angyal világ életemben...👿
"Tényleg terveztétek? Azt hittem, véletlen volt..." - Tessék😦???
A kilencedik hónap utolsó napjai felé döcögve -hmmm, nagyon kifejező ez a szó 🐧 - már nem annyira kívánom az emberek társaságát, köszönöm szépen. Még egy szétszakadós, oxitocinos, burokrepesztős, érzéstelenítős vagy 24 óráig vajúdós sztori és tökön szúrnám magam, ha lenne olyanom. Ámde szerencsére nincs, így ez a veszély nem fenyeget, de azért ennek ellenére minden lelkifurdalás nélkül fordítom el összes figyelmemet az effajta, bájos megjegyzésektől.
Szóval az utolsó hetek már nagyon befelé fordulóssá és a kis tigrisre tekintőssé váltak, s nagyon jól is van ez így, azt hiszem. Sőt. Ez így van rendjén, pontosan tudom. Nem voltak olyan eszeveszett nagy meggyőződéseim rövidke életem során, de ez pont olyan valami volt, amiről szentül hittem, hogy így kell lennie. Annyira zsigeri, annyira ösztönből jön, annyira külvilágtól elfordulós és tömegtől elvonulós meg felesleges csacsogásokat elhagyós és belső hangra figyelős, hogy ennél természetesebbet nem tudok elképzelni. Valahogyan így élnek a gondolataimban ősanyáink, akik szülés előtt visszahúzódnak biztonságot nyújtó fészkükbe, ott figyelik testük és lelkük minden rezdülését, miközben gyengéden kapcsolódnak a bennük lüktető kis élethez, becézgetik, szavaikkal simogatják, dalaikkal hívogatják őket, míg egyszer csak a szívük alatt melengetett kiscsibe elég erősnek érzi már magát ahhoz, hogy megtörténjen a születés csodája. Ma ugyanez a folyamat valahogy úgy néz ki, hogy fejedbe húzod kedvenc pulcsid kapucniját, begyűröd a fülest, elindítod a kedvenc spoti lejátszási listádat és elindulsz csak úgy, úgy cél nélkül csak el. Talán csak a hálószobáig, behúzod a függönyöket, ledobod magad a számodra jelenleg legnagyobb biztonságot nyújtó ágyikódba és ezredjére is megcsinálod a szivárvány meditációt, vagy fogod az ebet és jó nagyokat sétálsz vele lehetőleg olyan placcokon, ahol nyúl-, gyík-, meg őzpajtikon kívül egy teremtett lélekkel sem találkozol, csak nagyon, de nagyon ritkán egy másik, szintén kutyát sétáltató arccal, aki halálra rémült tekintetével adja tudtodra, hogy telerakja a nacit, ha nem teszed rá a pórázt a kutyádra, aki történetesen a világ legjámborabb jószága, de ő ezt nem tudhatja nyilván, mert ugyan még gyerekből van, neki már megtanították a felnőttjei, hogy kiskutya kis gond, nagykutya nagy gond. Ami persze a legkreténebb gondolat, amivel valaha találkoztam, de szívük joga így gondolkodni, csak legalább ne adnák tovább saját félelmüket csóri kölyöknek. Így hát belül nagy duzzogva, kívül kényszermosolyogva megteszed, de hótziher, hogy többet ebben az időpontban nem jöttök ugyanezen az útvonalon. Szóval másnap lehet megint a hálószobás verziót választod, de ez tök oké most. Na szóval pár napja offoltam a külvilágot. Nem nagyon létezik más, csak én és a gondolataim. Csak én és az érzéseim. Csak én és Ő. Csak mi és Ő. Csak mi. Mi négyen. Mert már így vagyunk egy csapat. Egy család. Család....👧👶👦🐕💛 És nem, nem azért mert "már éppen itt volt az ideje" vagy azért "mert becsúszott". Hanem, mert így volt megírva odafent kedves felnőttek s egy kicsit talán még mi is tettünk az ügy érdekében 🙈🙉🙊
Viszont az van, hogy bizton állítom, minden ziziségével együtt, életem legkiegyensúlyozottabb és legcsodálatosabb 9 hónapját tudhatom magam mögött és bármikor újraélném minden percét Veled Kovó 💗. Kérlek nézd el nekem megbolondult hormonjaim egyáltalán nem kedves kis hecceit, különös tekintettel arra, hogy az első hónapokban szemrebbenés nélkül belealudtam az esti beszélgetéseinkbe, meg hogy az esetek úgy...hát nem is tudom, talán 70-80 %-ban nem annyira szerettem a tükörbe nézni és ennek megannyiszor hangot is adtam, amivel tudom az agyadra mentem, aztán azért se haragudj, hogy pillanatok alatt elveszítettem a türelmemet, meg hogy néha fogalmam sem volt mi bajom, de piszok jól esett tombolni.....nagy mákom van, hogy ennyire szeretsz 💓 és roppant szerencsés perszóna vagyok áldott állapotom minden pillanata miatt is. Néhány hét rosszullét, +10 kg, kilencedik hónap utolsó napjaira éppen csak megduzzadt ujjak és egy kis felborult hormonháztartás? Hagyd már magad Erzsi! És tényleg...imádtam, szárnyaltam, befelé figyeltem, rengeteget tanultam, türelemről, empátiáról, elengedésről és kapcsolódásról, s azt kell mondjam nagyon ügyes volt odafent az, aki kitalálta ezt a 9 hónapot. Nagy pacsi érte főnök 🙏🙌
Két dolog teljesen biztos az életben, két dolog, amire nincsen ráhatásunk, jobb esetben legalábbis nincs. Születés és halál. Mindkettő bizton bekövetkezik, nem tudjuk hogyan, hol és mikor, milyen körülmények között, miért vagy miképpen, de kétséget kizáróan megtörténik. Bár még nem tudom, hogy a kisasszony mikor méltóztatik kibújni 💛 de azt fixen tudom, hogy bármikor és bármilyen körülmények között is érkezik el az idő, az kétségkívül a megkoronázása lesz az elmúlt időszaknak... 👑
"Nem adják ingyen, készülj fel! 💲" - Vajon itt mire gondolt a költő? Jobb, ha elmondja, természetesen puszta jóindulatból, hogy - szerinte - ez rémes lesz, vagy tényleg úgy gondolta, hogy készüljünk sok lóvéval? 😏 😄
"Neked se legyen jobb, mint másnak 😏" - Ha egyet kívánhatnék, akkor az biztosan az lenne, hogy mindenkinek legyen legalább ennyire jó, mint nekem 💛
"Nem félsz?" - De, mint mindenki más is. De, kicsit félek, de már egyáltalán nem rettegve, hanem izgalommal telve várom a napot, az órát és a percet is, hogy végre a kezünkben tarthassuk ezt a kis csodabogarat és ez az izgalommal teli várakozás már réges-régen legyőzte bennem a tapintatlan anyukák által belém ültetni próbált valamennyi félelmet.
"Már éppen itt volt az ideje! ⏳" - Kevés olyan alkalom volt, hogy ne adtam volna hangot annak az elképzelésemnek, miszerint mindennek pont akkor jött el az ideje, amikor megtörténik. Egy perccel sem korábban vagy később. Ráadásul ezt nálam ezerszer okosabb emberek is megmondták már. Kismilliószor. Ezt tudtad? Ezért van az, hogy pont abban a pillanatban történik meg, mert akkor jött el az ideje....érdekes, nem? Sőt! Képzeld, én rettenetesen hálás vagyok azért, hogy éppen most jött el az ideje és nem 10 évvel ezelőtt, mert őszintén megmondom neked, én elég hülye gyerek voltam még akkor és aligha álltam volna készen korábban erre. Hmmm....ismered azt a jelenséget, hogy menopauza? Hát én nem vagyok egy szaki, de azt azért tudom, hogy fixen nem lépek még mostanában a változókorba, szóval szerintem elég klassz, hogy van még egy csomó időm többszörösen is anyává válni ⏳
"És akkor mi lesz Pabloval? 🐕" - Ha engem kérdezel, bár nem tudok kutyául, vagyis szerintem igen, de ebben nem mindenkinek egyezik meg velem a véleménye....szóval Pablo köszöni szépen, elég jól van. Továbbra is a kutyák atom király életét éli, napközben nagyokat alszik a fél nappalit beterítő, pihe-puha ágyikójában, ha éppen nem a fene nagy kertjében molyol valamit, nagyokat sétál meg rohangál a gáton délutánonként, egészségeset kakil 💩, drágább kajával tömi magát, mint mi magunk, rendszeresen jár doktornénihez, ha szükséges, nyomatja a vitaminokat, kiskirályként ugatja a postásokat, Kínáig tartó alagutakat ás, kipisálja a frissen ültetett tujákat a kis genya, cserébe megkíméli a gyönyörű leandereimet💚🌲, de ami most a legjobban izgatja a fantáziáját és a világ legboldogabb kutyájává teszi őt, az éppen az, hogy néhány napon belül érkezik erre a bolygóra legeslegjobb jó barátja, akivel -mondom nem tudok kutyául, de én úgy értettem - élete végéig elválaszthatatlan cimborák lesznek.
"Nem fog tovább bennmaradni! ⏰" - Hát....nem vagyok benne biztos, hogy ezt most a tenyérvonalaimból következtetted ki vagy titokban kártyát vetettél nekem otthon, de biztos vagy te ebben? Nem tudtam, hogy orientálódsz az ezotéria ezen területe felé. Viszont akkor nézd már meg azt is a varázsgömbödben légyszi, hogy mik lesznek a következő heti lottó nyerőszámok 🎱
"Ott fekszel majd kiszolgáltatottan, szétszakadva 😱" - Köszönöm, hogy igyekszel szemléltetni a dolgot, bár nem biztos, hogy értem miért jó ez neked. Benne van...de tudod nekem egészen más elképzelésem van a szülésről. Aztán, ha eljön az idő, frankón szeretném megtapasztalni a saját bőrömön, hogy mi a stájsz, úgyhogy nem szükséges megosztanod az ilyesfajta emlékeidet velem 👎
"Ugye már nem jársz tornázni?Ugye?" - De, te képzeld el, a 7. hónapig kentem neki. Viszont nagyon durva, mert nem hiszed el, de végig tisztában voltam vele én magam és az edzőim is, hogy kismama vagyok, így frankón külön feladatsort kaptam általában, ha valamit nem szabadott csinálnom. És ezúton meg is ragadnám az alkalmat, hogy hálámat fejezzem ki nektek csajok (Dori, Dzsúz és Betti) a külön nekem szentelt figyelmetekért és az extra feladatokért. Plusz hatalmas respekt Felde Rebekának, aki nyilvánvalóan nem fogja olvasni ezt a blogot - és bár Ő nem tud róla, de legjobb barinőm volt az itthoni zona mom edzésekben 8 hónapon keresztül. 💪
"Hmm...szépen kikerekedtél" - Igen, megettem egy gyereket 👾👶
"UGYE NEM hiányzik a cigi?" - Naná, hogy hiányzik. Az elején le tudtam volna hányni mindenkit, aki egy hangyafasznyit is füstös volt, aztán szépen lassan elmúltak az émelygős napok és beköszöntött a tavasz, kinyitottak a teraszok, ahol mindenki kortyolta a finom borocskáját és én legszívesebben még a fülembe is cigarettát nyomtam volna. Ám nem tettem.💪
"Tényleg terveztétek? Azt hittem, véletlen volt..." - Hát én nem vagyok egy nagy bioszos, de azt azért megtanultam, hogy tutira nem a gólya hozza a babát. Vagy lehet, hogy még van olyan, aki azt hiszi, hogy csak úgy random ledobják ezek a szegény madarak a nők hasába a porontyokat lesz, ami lesz alapon? Mert, ha így van, akkor teljesen jogos a kérdés. Nos nem, nem álltam alá egy kéményen fészkelő gólyának sem és nem is a szentlélek által fogantam meg. Kovácsovics Máté és jómagam frankón elterveztük, hogy mindösszesen 1 év nevörendingláv után, nagyon boldogok lennénk, ha bővülnénk egy "kicsimivel" (haha, ez majdnem pont úgy hangzik, mint a kiscsimi 💛) és 3 hónapra rá, láss csodát mi történt....💥
Hát így jutottunk el a véghajrába a mini rock 'n' roll királynővel és izgalmakkal telve várjuk a pillanatot, amikor úgy érzi, elérkezett az idő. Addig meg üzeni a felnőtteknek: "Csak semmi süsü megjegyzés a szülés előtt álló mutterkáknak, mert kijövök és rendet teszek! Értem?" Ez mondjuk elég ijesztően hangzik, ha nem az én gyerekem lenne, biztosan nem húznék vele ujjat 🐒
Szóval keep calm, a tapintatosság még mindig menő dolog, add tovább...pszt....hamarosan jelentkezünk ✌
.jpg)
