Bibi on blog :)

Az én életem, az én tévedéseim, az én fájdalmaim, az én örömöm, az én könnyeim, az én mosolyom, az én boldogságom, az én nevetésem, az én gondolataim, az én érzéseim, az én életem. Az enyém...annyira az enyém....csakis az enyém. 

Sokadik újratervezés az életben, de azt mondják, Isten a legkeményebb csatáit a legerősebb harcosainak adja. Nem akarok csatázni, csak ugyanazt a felhőn lépkedős, meseszerű boldogságot megélni, ami napról napra egyre erősebbé válik megtépázott, de mindig gyógyuló, bikaerős kis lelkemben. 

Ti, akik hűen - ki szeretetből, ki kíváncsiságból, ki utálatból - olvastátok a soraimat, mostantól itt találjátok meg gondolatbuborékjaimat. Idei utolsó bejegyzéseimet is átköltöztetem ebbe a bunkiba, ami egy diófa tetején csücsül, a falán Korn és Janis Joplin poszterek lógnak, mert most pont ehhez volt kedvem. Az ajtaja csak egy csíkos rongy, amit ha picit elhúzok, akkor Napsrác barátaim óvatosan bekukkantanak és megsimizik az arcom, hogy nevörgiváp Bibi ✌ 🌞 🙅 Nem fogom skacok, becsszó 💗🙏